ภาพหน้าหนังสือ
PDF
ePub

(2) 'Αλλήλων τὰ βάρη βαστάζετε, καὶ οὕτως ἀναπληρώσατε One another's burdens bear, and SO

fulfil complete

[blocks in formation]

τις εἶναί

[blocks in formation]

ἑαυτὸν φρεναπατά.

(3) Εἰ γὰρ δοκεῖ

If for one imagine himself to be
Si enim videtur quis esse

something, nothing being, himself he deceiveth. aliquid, nihil existens, seipsum animo fallit.

(4) Το The

δὲ ἔργον ἑαυτοῦ δοκιμαζέτω ἕκαστος, καὶ τότε εἰς ἑαυτὸν but work his own let prove every one, and then in himself At opus suum probet unusquisque, et tunc in seipsum μόνον τὸ καύχημα ἕξει, alone rejoicing shall he have, solum gloriationem habebit,

Εκαστος γὰρ τὸ ἴδιον

καὶ οὐκ εἰς τὸν ἕτερον. and not in an other. et non in alterum.

φορτίον βαστάσει.

(5)

Every one for the his own burden shall bear.-Gal. vi. Unusquisqe enim proprium onus portabit.

[2-5.

(14) Διο λέγει, Εγειραι ὁ καθεύδων, καὶ ἀνάςα Wherefore he saith, Awake thou that sleepest, and arise Ideo dicit, Surge dormiens, et exurge

ἐκ τῶν νεκρῶν, καὶ

ἐπιφαύσει σοι ὁ Χριστός. (15) Βλέ from the dead, and will give light to thee the Christ. See à mortuis, et illuminabit te Christus.

[ocr errors]

Videte

οὖν πως ἀκριβῶς περιπατεῖτε. μὴ ὡς ἄσοφοι, therefore that circumspectly ye walk; not as fools, itaque quomodo accurate ambuletis; non quasi insipientes,

ἀλλ' ὡς σοφοί (16) Εξαγοραζόμενοι τὸν καιρὸν, ὅτι αἱ ἡμέραι but as wise; Redeeming the time, because the days sed ut sapientes; Redimentes tempus, quoniam

dies

πονηραί εἰσι. (17) Διὰ τοῦτο μὴ γίνεσθε

evil are.

mali sunt.

Wherefore not be ye

ἄφρονες, ἀλλὰ

unwise, but

Propter hoc non estote imprudentes, sed

συνιέντες ་ τὸ θέλημα τοῦ Κυρίου. (18) Και μή understanding what the will of the Lord (is). And not intelligentes quæ voluntas Domini (est).

be

Et ne

μεθύσκεσθε οἴνω, ἐν ᾧ ἐσιν ἀσωτία, ἀλλὰ πληροῦσθε ye drunk with wine, in which is excess, but be filled inebriamini vino, in quo est luxuria, sed implemini

ἐν Πνεύματι· (19) Λαλοῦντες with the Spirit ;

Spiritu;

ἑαυτοῖς ψαλμοῖς καὶ

Speaking to yourselves in psalms and
Loquentes vobismetipsis psalmis et

ὕμνοις, καὶ ᾠδαῖς πνευματικαῖς· ᾄδοντες καὶ ψάλλοντες hymns, and songs spiritual; singing and making melody hymnis, et canticis spiritualibus; cantentes et psallentes

ἐν τῇ καρδίᾳ ὑμῶν τῷ Κυρίῳ· (20) Εὐχαριστοῦντες πάντοτε in the heart of you to the Lord; Giving thanks always corde vestro Domino : Gratias agentes semper

in

ὑπὲρ πάντων,

ἐν ὀνόματι τοῦ Κυρίου ἡμῶν Ἰησοῦ Χριστοῦ, for all (things), in the name of the Lord of us Jesus Christ, pro omnibus, in nomine Domini nostri Jesu Christi,

[blocks in formation]

Dei.

Subjecting yourselves one
Subjecti

alii

to another in the fear of God.-Ephesians v. 14-21.

[blocks in formation]

[NOTE.--The two following Chapters from Matthew, can be easily translated into English, from a previous knowledge of the form of Greek and Latin words, gained by a thorough perusal of the preceding chapters and passages; and a reference to the common English Testament for such parts as appear difficult or obscure. It would be advisable, however, to refer to it as seldom as possible-only when necessity requires. The following will afford a pleasant and agreeable exercise for the student.]

ΜΑΤΘΑΙΟΥ Κεφ. ιδ'. MATTHÆUM CAP. XIV. 1 Ἐν ἐκείνῳ τῷ καιρῷ ἤκουσεν 1 In illo tempore audivit • Ηρώδης ὁ τετράρχης τὴν ἀκοὴν Herodes Tetrarcha famam Ἰησοῦ. Jesu.

2 Καὶ εἶπε τοῖς παισὶν αὑτοῦ· Οὗτός ἐστιν Ἰωάννης ὁ Βαπτιστής· αὐτὸς ἠγέρθη ἀπὸ τῶν νεκρῶν, καὶ διὰ τοῦτο αἱ δυνάμεις ἐνεργοῦ. σιν ἐν αὐτῷ.

3 Ο γὰρ Ἡρώδης κρατήσας τὸν Ἰωάννην, ἔδησεν αὐτὸν, καὶ ἔθετο ἐν φυλακῇ, διὰ Ἡρωδιάδα τὴν γυναῖ. κα Φιλίππου τοῦ ἀδελφοῦ αὐτοῦ. 4 Ελεγε γὰρ αὐτῷ ὁ Ἰωάννης· Οὐκ ἔξεστί σοι ἔχειν αὐτήν.

5 Καὶ θέλων αὐτὸν ἀποκτεῖναι, ἐφοβήθη τὸν ὄχλον, ὅτι ὡς προφήτην αὐτὸν εἶχον.

6 Γενεσίων δὲ ἀγομένων τοῦ Ηρώδου, ὠρχήσατο ή θυγάτηρ τῆς Ἡρωδιάδος ἐν τῷ μέσῳ, καὶ ἤρεσε τῷ Ἡρώδη.

* Οθεν μεθ ̓ ὅρκου ὡμολόγησεν αὐτῇ δοῦναι ὅ ἐὰν αἰτήσηται.

8 Ἡ δὲ, προβιβασθεῖσα ὑπὸ τῆς μητρὸς αὐτῆς, Δός μοι, φησίν, ὧδε ἐπὶ πίνακι τὴν κεφαλὴν Ἰωάννου

τοῦ Βαπτιστοῦ.

9 Καὶ ἐλυπήθη ὁ βασιλεύς. διὰ δὲ τοὺς ἕρκους καὶ τοὺς συνανακειμένους, ἐκέλευσε δοθῆναι.

2 Et ait pueris suis: Hic est Joannes Baptista: ipse surrexit à mortuis, et propter hoc efficaciæ operantur in eo.

3 Nam Herodes apprehendens Joannem, vinxit eum, et posuit in custodia, propter Herodiadem uxorem Philippi fratris sui.

4 Dicebat enim ille Joannes Non licet tibi habere eam.

5 Et volens illum occidere, timuit turbam: quia sicut prophetam eum habebant.

6 Natalitiis autem agendis Herodis, saltavit* flia Herodiadis in medio, et placuit Herodi.

7 Unde cum juramento spopondit ei dare quicquid postulasset.

8 Illa verò præinstructa à matre sua: Da mihi, inquit, hic in disco caput Joannis Baptistae.

9 Et contristatus est rex: propter vero juramenta, et simul accumbentes, jussit dari

• Dance !

10 Καὶ πέμψας ἀπεκεφάλισε τὸν Ἰωάννην ἐν τῇ φυλακῇ.

11 Καὶ ἠνέχθη ἡ κεφαλὴ αὐτῇ ἐπὶ πίνακι, καὶ ἐδόθη τῷ κορασίῳ· καὶ ἤνεγκε τῇ μητρὶ αὐτῆς. 12 Καὶ προσελθόντες οι μαθηταὶ αὐτοῦ ἦραν τὸ σῶμα, καὶ ἔθαψαν αὐτό· καὶ ἐλθόντες απήγγειλαν τῷ Ἰησοῦ.

13 Καὶ ἀκούσας ὁ Ἰησοῦς, ἀνε χώρησεν ἐκεῖθεν ἐν πλοίῳ εἰς ἔρημον τόπον κατ' ἰδίαν. Καὶ ἀκούσαντες οἱ ὄχλοι, ἠκολούθησαν αὐτῷ πεζῇ ἀπὸ τῶν πόλεων.

14 Καὶ ἐξελθὼν ὁ Ἰησοῦς, εἶδε πολὺν ὄχλον· καὶ ἐσπλαγχνίσθη ἐπ' αὐτοὺς, καὶ ἐθεράπευσε τοὺς ἀρρώστους αὐτῶν.

15 Οψίας δὲ γενομένης, προσῆλ4ον αὐτῷ οἱ μαθηταὶ αὐτοῦ, λέγοντες· Ερημός ἐστιν ὁ τόπος, καὶ ἡ ὥρα ἤδη παρῆλθεν· ἀπόλυσιν τοὺς ἔχλες, ἵνα ἀπελθόντες εἰς τὰς κώμας, ἀγοράσωσιν ἑαυτοῖς θρώματα. 16 Ὁ δὲ Ἰησοῦς εἶπεν αὐτοῖς, Οὐ χρείαν ἔχουσιν ἀπελθεῖν· ούτε αὐτοῖς ὑμεῖς φαγείν.

17 Οἱ δὲ λέγουσιν αὐτῷ, Οὐκ ἔχομεν ὧδε εἰ μὴ πέντε ἄρτους καὶ δύο ἰχθύας.

18 Ὁ δὲ εἶπε· Φέρετέ μοι αύτοὺς ὧδε.

19 Καὶ κελεύσας τοὺς ὄχλους ἀνακλιθῆναι ἐπὶ τοὺς χόρτους, λαβὼν τοὺς πέντε ἄρτους, καὶ τοὺς δύο ιχθύας, αναβλέψας εἰς τὸν οὐρανὸν εὐλόγησε· καὶ κλάσας, ἔδωκε τοῖς μαθηταῖς τοὺς ἄρτους· οἱ δὲ μαθηταὶ τοῖς ὄχλοις.

20 Καὶ ἔφαγον πάντες, καὶ ἐχορτάσθησαν· καὶ ἦραν το περισσεῦον τῶν κλασμάτων δώδεκα και φίνους πλήρεις.

10 Et mittens decapitavit Joannem in custodia. 11 Et allatum est caput ejus in disco, et datum est puellæ: et attulit matri suæ.

12 Et accidentes discipuli ejus, tulerunt corpus, et sepelierunt illud: et venientes nunciaverunt Jesu.

13 Et audiens Jesus secessit inde in navicula in desertum locum privatim, et audientes turbæ sequutæ sunt eum pe dibus de civitatibus.

14 Et exiens Jesus vidit multam turbam, et visceribus affectus est erga eos, et cura vit ægrotos eorum.

15 Vespere autem facto, accesserunt ad eum discipuli ejus, dicentes, Solitarius est locus, et hora jam praeteriit: absolve turbas, ut abeuntes in vicos, mercentur sibi escas. 16 At Jesus dixit eis: Non usum habent abire : date illis vos manducare.

17 Illi autem dicunt ei: Non habemus hic si non quinque panes, et duos pisces.

18 Lile autcm ait: Afferte mihi illos huc.

19 Et jubens turbas discumbere super fœna, accipiens quinque panes et duos pisces, suspiciens in calum, benedixit; et frangens dedit discipulis panes : at discipuli turbis.

20 Et manducaverunt om. nes, et saturati sunt, et tuler unt redundans fragmentorum duode rim coptinos plenos.

21 Οἱ δὲ ἐσθίοντες ἦσαν ἄνδρες ὡσεὶ πεντακισχίλιοι, χωρίς γυναι

κῶν καὶ παιδίων.

22 Καὶ εὐθέως ἠνάγκασεν ὁ Ἰησους τοὺς μαθητὰς αὑτοῦ ἐμβῆναι εἰς τὸ πλοῖον, καὶ προάγειν αὐτὸν εἰς τὸ πέραν, ἕως οὗ ἀπολύσῃ τοὺς ὄχλους.

23 Καὶ ἀπολύσας τοὺς ὄχλους, ἀνέβη οἰς τὸ ὄρος κατ' ιδίαν προσεύξασθαι. Οψίας δε γενομένης, μόνος ἦν ἐκεῖ.

24 Τὸ δὲ πλοῖον ήδη μέσον τῆς θαλάσσης ἦν, βασανιζόμενον ὑπὸ τῶν κυμάτων· ἦν γὰρ ἐναντίος ὁ άνεμος.

25 Τετάρτῃ δὲ φυλακῇ τῆς νυκτὸς ἀπῆλθε πρὸς αὐτοὺς ὁ Ἰησοῦς, περιπατῶν ἐπὶ τῆς θαλάσσης. 26 Καὶ ἰδόντες αὐτὸν οι μαθηταὶ ἐπὶ τὴν θαλασσαν περιπατοῦντα, ἐπαράχθησαν, λέγοντες, Ὅτι φάαντασμά ἐστι· καὶ ἀπὸ τοῦ φόβου ἔκραξαν.

27 Εὐθέως δὲ ἐλάλησεν αὐτοῖς ὁ Ἰησοῦς, λέγων, Θαρσείτε· ἐγώ εἰμι· μὴ φοβῖσθε.

28 ̓Αποκριθεὶς δὲ αὐτῷ ὁ Πέπρος, εἶπε· Κύριε, εἰ σὺ εἶ, κέλευσόν με πρός σε ἐλθεῖν ἐπὶ τὰ ὕδατα.

29 Ὁ δὲ εἶπεν, Ελθέ. Και καταβὰς ἀπὸ τοῦ πλοίου ο Πέτρος, περιεπάτησεν ἐπὶ τὰ ὕδατα, ἐλθεῖν πρὸς τὸν Ἰησοῦν.

30 Βλέπων δὲ τὸν ἄνεμον ίσχυρὸν, ἐφοβήθη· καὶ ἀρξάμενος κατ. αποντίζεσθαι, ἔκραξε, λέγων, Κύριε, σῶσον με.

31 Εὐθέως δὲ ὁ Ἰησοῦς ἐκτείνας τὴν χεῖρα, ἐπελάβετο αὐτοῦ, καὶ λέγει αὐτῷ· Ὀλιγόπιστε, εἰς τί δίστασας,

21 At edentes fuerunt vir fere quinque millia, præter mulieres et pueros.

22 Et statim compulit Jesus discipulos suos ascendere in naviculam, et præcedere eum in ulteriora, dum absolveret turbas.

23 Et absolvens turbas, ascendit in montem privatim orare. Vespere autem facto, solus erat ibi.

24 Verum navicula jam medium maris erat, vexata à fuctibus: erat enim contrarius ventus.

25 Quarta autem vigilia noctis, abiit ad eos Jesus circumambulans super mare. 26 Et videntes eum discipuli super mare circumambulantem, turbati sunt, dicentes: Quod phantasma est, et præ timore clamaverunt.

27 Statim autem loquutus est eis Jesus, dicens: Confdite, ego sum: ne metuatis. 28 Respondens autem ei Per trus, dixit: Domine, si tu es, jube me ad te venire super

[blocks in formation]
« ก่อนหน้าดำเนินการต่อ
 »